Szádalmás története és a környék nevezetességei

A Szoroskő-nyereg mögött keletre, Rozsnyótól Kassa irányában található négy terlepülés egyike az eredetileg Torna vármegyéhez tartozó, központi fekvésű Szádalmás, szlovákul Jablonov nad Turňou. A falu amely a Torna-patak vízgyűjtőjénél, a Szlovák-karsztvidék fennsíkjai: a Felső- és az Alsóhegy között fekszik 241 méter tengerszint feletti magasságban, jelenleg 860 lakost számlál.

A falu határában olyan leletek kerültek elő, amelyek arra engednek következtetni, hogy a vidék már az ún. pilinyi kultúra idején (kr.e. 15.-11. század), az újabb bronzkor alatt is lakott volt. Első írásos emlékmléke 1430-ból való, amely a települést Almas alakban említi, ami almafában bővelkedő helyet jelent. A 14. század derekától Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, a 16. században Szádvár birtoka lett, amely az Alsóhegy fennsíkjának szögletében állt (jelenleg Magyarország területe), a 19.században pedig Abaúj-Torna vármegyéhez került.A Felső-hegy déli lejtőin szőlős- és gyümölcsöskertek voltak (innen származik a település neve is).

Római katolikus templom
Első templomát az 1332. pápai tizedjegyzék említi. A jelenleg fennálló gótikus stílusú templom építése a 14. század végére tehető. Ez összhangban van azzal a feltehetően helyi hagyománnyal, miszerint a templomot 1397-ben építették. Titulusa Szentháromság (Szenttrinitás). Déli oldalához 1500-ban késő gótikus kápolna épült, amit 1817-ben a templom felújításakor leválasztottak, és ekkor kétszintesként alakították ki: az alsó a sekrestye, a felső pedig a karzat lett. Legutóbbi helyreállítására egy tűzvész után 1910-ben került sor.
Forrás: Sárköyi sebestyén: A történeti Torna megye településtopográfiája

Vályi András szerint "ALMÁS Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörű helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szőlők alatt pedig káposztás földgye, ezen kivűl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, első Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivő országút, melly már most a szoroskői szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kősziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van.
A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál."